A sorja elkerülhetetlen probléma a fémfeldolgozási folyamatban. Legyen szó fúrásról, esztergálásról, marásról vagy lemezvágásról, a sorjaképződés befolyásolja a termék minőségét és biztonságát. A sorja nemcsak könnyen vágásokat okoz, hanem befolyásolja a későbbi feldolgozást és összeszerelést is, növelve a gyártási költségeket. A késztermék pontosságának és felületi minőségének biztosítása érdekében a sorjázás elengedhetetlen másodlagos feldolgozási folyamattá vált, különösen a precíziós alkatrészek esetében. A sorjázás és az élsimítás a késztermék költségének több mint 30%-át teheti ki. A sorjázási folyamat azonban gyakran nehezen automatizálható, ami megnehezíti a termelés hatékonyságát és a költségszabályozást.
Általános sorjázási módszerek
Vegyi sorjázás
A kémiai sorjázás a sorja eltávolítása kémiai reakcióval. Ha az alkatrészeket meghatározott kémiai oldatnak tesszük ki, a kémiai ionok az alkatrészek felületéhez tapadva védőfóliát képeznek, amely megakadályozza a korróziót, a sorját pedig kémiai reakcióval távolítják el, mert kilógnak a felületből. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a pneumatika, a hidraulika és a gépészeti gépek területén, különösen a precíziós alkatrészek sorjázásánál.
Magas hőmérsékletű sorjázás
A magas hőmérsékletű sorjázás során az alkatrészeket zárt kamrában hidrogénnel és oxigénnel kevert gázzal összekeverik, magas hőmérsékletre hevítik, majd felrobbantják, hogy leégessék a sorját. Mivel a robbanás által keltett magas hőmérséklet csak a sorjakra hat és nem károsítja az alkatrészeket, ez a módszer különösen alkalmas összetett formájú alkatrészekhez.
Dobsorjázás
A dobsorjázás egy módszer a sorja eltávolítására csiszolóanyagok és alkatrészek együttes használatával. Az alkatrészeket és a csiszolóanyagokat zárt dobba helyezzük. A dob forgása során a csiszolóanyagok és az alkatrészek egymáshoz dörzsölődnek, és csiszolóerőt hoznak létre a sorja eltávolításához. Az általánosan használt csiszolóanyagok közé tartozik a kvarchomok, faforgács, alumínium-oxid, kerámia és fémgyűrűk. Ez a módszer alkalmas nagyüzemi gyártásra és magas feldolgozási hatékonysággal rendelkezik.
Kézi sorjázás
A kézi sorjázás a leghagyományosabb, legidő- és munkaigényesebb módszer. A kezelők olyan eszközöket használnak, mint az acélreszelő, csiszolópapír és csiszolófejek a sorja kézi csiszolásához. Ez a módszer alkalmas kis tételekre vagy összetett formájú alkatrészekre, de alacsony a gyártási hatékonysága és magas a munkaerőköltsége, ezért fokozatosan felváltják más, hatékonyabb módszerekkel.
Sorjázás folyamata
Az eljárással végzett sorjázás a fém alkatrészek éleinek lekerekítésével eltávolítja az éles sarkokat. Az éllekerekítés nemcsak az élességet vagy a sorját eltávolítja, hanem javítja az alkatrészek felületi bevonatát és javítja azok korrózióállóságát. A lekerekített éleket általában rotációs reszeléssel hajtják végre, amely alkalmas lézerrel vágott, bélyegzett vagy megmunkált alkatrészekhez.
Rotációs reszelés: Megoldás a hatékony sorjázáshoz
A rotációs reszelés nagyon hatékony sorjázó eszköz, különösen az alkatrészek élmegmunkálásához lézeres vágás, bélyegzés vagy megmunkálás után. A forgó reszelés nemcsak a sorját távolítja el, hanem a széleket is simává és lekerekítetté varázsolja a gyors csiszoláshoz, csökkentve ezzel az éles élek által okozott biztonsági problémákat. Különösen alkalmas összetett formájú vagy nagy mennyiségű alkatrészek feldolgozására, elősegítve a termelés hatékonyságának és a termékminőség javítását.
Sorjázás folyamata
Az eljárással végzett sorjázás a fém alkatrészek éleinek lekerekítésével eltávolítja az éles sarkokat. Az éllekerekítés nemcsak az élességet vagy a sorját eltávolítja, hanem javítja az alkatrészek felületi bevonatát és javítja azok korrózióállóságát. A lekerekített éleket általában rotációs reszeléssel hajtják végre, amely alkalmas lézerrel vágott, bélyegzett vagy megmunkált alkatrészekhez.
Rotációs reszelés: Megoldás a hatékony sorjázáshoz
A rotációs reszelés nagyon hatékony sorjázó eszköz, különösen az alkatrészek élmegmunkálásához lézeres vágás, bélyegzés vagy megmunkálás után. A forgó reszelés nemcsak a sorját távolítja el, hanem a széleket is simává és lekerekítetté varázsolja a gyors csiszoláshoz, csökkentve ezzel az éles élek által okozott biztonsági problémákat. Különösen alkalmas összetett formájú vagy nagy mennyiségű alkatrészek feldolgozására, elősegítve a termelés hatékonyságának és a termékminőség javítását.
A végmaró sorja kialakulását befolyásoló fő tényezők
1. Az őrlési paraméterek, az őrlési hőmérséklet és a vágási környezet bizonyos hatással lesznek a sorjaképződésre. Néhány fő tényező, például az előtolási sebesség és a marási mélység befolyását tükrözi a sík kivágási szögelmélete és a szerszámcsúcs kilépési sorrendjének EOS elmélete.
2. Minél jobb a munkadarab anyagának plaszticitása, annál könnyebben alakítható ki az I. típusú sorja. A rideg anyagok végmarása során, ha nagy az előtolás vagy a sík kivágási szöge, az elősegíti a III-as típusú sorja kialakulását (hiányos).
3. Ha a munkadarab kapocsfelülete és a megmunkált sík közötti szög nagyobb, mint derékszög, a sorjaképződés a kapocsfelület fokozott támasztómerevsége miatt elnyomható.
4. A marófolyadék használata elősegíti a szerszám élettartamának meghosszabbítását, csökkenti a szerszámkopást, keni a marási folyamatot, és ezáltal csökkenti a sorja méretét.
5. A szerszámkopás nagyban befolyásolja a sorjaképződést. Ha a szerszám bizonyos mértékig elhasználódik, a szerszámcsúcs íve megnő, nem csak a szerszám kilépési irányában nő a sorja mérete, hanem a szerszám vágási irányában is.
6. Más tényezők, mint például a szerszámok anyagai szintén befolyásolják a sorjaképződést. Ugyanezen forgácsolási feltételek mellett a gyémántszerszámok jobban elnyomják a sorjaképződést, mint más szerszámok.
Valójában a sorja elkerülhetetlen a feldolgozási folyamatban, ezért a legjobb a sorjaproblémát a folyamat szempontjából megoldani, hogy elkerüljük a túlzott kézi beavatkozást. Leélezett szármaró használata esetén piros lehet
Feladás időpontja: 2024. november 14